A jó döntés titka

Te milyen típus vagy, hogyan döntesz?

Akié a döntés, azé a szenvedés – egy német szólás szerint. Az biztos, hogy gyakran nehezünkre esik dönteni, bár általában azt sem szeretjük, ha más dönt helyettünk.

Miért tekintünk a döntésre úgy, mint valami nehezen meghozható, ijesztő, visszavonhatatlan dologra? Miért halogatják olyan sokan még az elkerülhetetlen döntéseket is? Pedig nap mint nap kell kisebb-nagyobb dolgokban döntenünk, döntést hoznunk.

Te milyen alkat vagy, ha a döntésről van szó? Melyik képet választod?

Menekülőre fogod, mint a nyúl, ha döntésre kerül a sor?

Vagy számodra egy labirintusban való bolyongással ér fel egy döntéshelyzet?

Esetleg hirtelen ismét gyerekké válsz, és megpróbálsz kibújni a döntés felelősség alól?

Szeretsz magányosan álmodozni, elképzelni döntésed jövőbeli következményeit?

Kivársz és reméled, hogy neked tetszően alakulnak a dolgok döntés nélkül is?

Racionális alkat vagy, és előre mérlegeled a döntésed lehetséges pozitív és negatív hatásait?

Az érzelmeid alapján hozod meg a döntéseidet?

Melyik a jó stratégia? Egyáltalán van jó módszer?

Mi alapján szoktunk dönteni?

Furcsa módon a túl sok választási lehetőség nem örömmel tölt el minket, hanem gyakran lebénítja az embert, ilyenkor általában azt választjuk, amit a többiek. Ráadásul ilyenkor azért is nehezebb a személyes döntés, mert úgy érezzük, nagyon nagy a kockázata annak, hogy rosszul döntünk, és ezért majd csak magunkat okolhatjuk.

Ha nem vagyunk eléggé tudatosak, ösztönösen általában az alábbiak alapján hozzuk meg döntéseinket:

• Érzelmeink alapján: szívesen döntünk olyan dolgok mellett, amelyek rövid távú jutalmakkal vagy magas érzelmi értékkel bíró eredményekkel kecsegtetnek.
• Aggodalmaink és félelmeink hatására.
• Saját hiedelmeink szemüvegén át vizsgálunk meg minden jövőbeli szituációt és a lehetséges következményeket.
• Önbecsülésünk megőrzése: nem szívesen valljuk be, hogy tévedtünk, ezért akár rossz döntésünk mellett is sokáig kitartunk.

Egy használható tipp a tudatos döntéshez

Döntési helyzetben írd le, hogy mi szól mellette és mi szól ellene.

• Az írás segít rendezni gondolataidat
• A homályos érzések letisztulnak
• Különböző szempontokat mérlegelhetsz
• Új perspektívák tárulhatnak fel

A döntés folyamata

Amikor döntéshelyzetbe kerülünk, nem teszünk mást, mint képzeletben mérlegre tesszük a rendelkezésünkre álló választási lehetőségeket. Elképzeljük, hogy milyen lenne, ha az egyik lehetőséget választanánk, mérlegeljük az előnyöket és következményeket, megpróbálunk beleérezni, hogy mennyire nagy veszteséget jelentene számunkra, ha nem érnénk el ezt az elképzelt jövőbeli állapotot. Ezután képzeletben ugyanezt lejátsszuk a másik választási lehetőséggel is. Majd összehasonlítjuk a kettőt.

Amikor Loyolai Ignác 1521 pünkösdjén súlyosan megsebesült Pamplona ostrománál, hosszan betegeskedett, és bár életben maradt, de a katonai pályáról le kellett mondania. A házban, ahol ápolták, csak két könyv volt, az egyik egy szerelmes lovagregény, a másik a Szentek élete. Ezeket olvasgatta unalmában nap, mint nap. Amikor felépült, és döntenie kellett, hogyan folytassa az életét, először elképzelte a világi életet, aztán azt, hogy Jézust követve szentté válik. Mindkét lehetőséget részletesen eltervezte, gondolatban kiszínezte, mindkét elképzelésben örömét lelte, de végül Jézus követése mellett döntött, mivel ha erre gondolt, hosszantartó nagy lelki nyugalmat érzett. Később ezt a módszert a lelkek megkülönböztetésének nevezte el, és egy egész spirituális utat alapozott erre az életét meghatározó élményre.

Hallgassunk-e az ismert jótanácsokra, ha dönteni kell?

Hallgass a megérzésedre, kövesd a belső hangot!

Gyakran az a benyomásunk, hogy az ösztönösen meghozott, gyors döntések utóbb helyesebbnek bizonyulnak, mint a hosszas rágódás után kialakítottak. Hogyan lehetséges ez?

Valószínű az lehet ennek a hátterében, hogy ilyenkor szóhoz engedjük jutni tudatalattinkat, amely képes arra, hogy rövid idő alatt értelmes képpé állítsa össze a rendelkezésre álló információkat. S ezek alapján sugall egy választást.

A ránk zúduló hatalmas mennyiségű ingernek csak kb. a 40-60%-át dolgozza fel a tudatos gondolkodásunk, a maradékkal főképp a tudatalattink foglalkozik: szétválogatja a fontos és nem fontos információkat, ellenőrzi, hogy a múltban hasonló eseményekhez milyen érzések kapcsolódtak.

Aludj rá egyet!

Gyakran halljuk ezt a jótanácsot. Vajon van ennek pszichológiai háttere?

Igen, és ez ismét a tudatalattink működésével áll összefüggésben. Miközben alszunk, tudatalattink dolgozik, rendszerezi a nappal összegyűjtött érveket és ellenérveket, kialakít egy letisztultabb képet. Ezért tapasztaljuk azt gyakran, hogy reggel születnek a legjobb döntéseink és ötleteink.

Összefoglalva

Hozzunk olyan döntéseket, amelyekkel később nyugodt lélekkel együtt tudunk élni. vagyis nem elég előnyös döntéseket hozni racionális szinten, hanem azt érzelmileg is el kell tudjuk fogadni.

A jó döntés összhangban van értékrendünkkel és céljainkkal, így a döntés meghozatala után elégedettek leszünk, sőt ki tudunk tartani döntésünk mellett.

Ahelyett, hogy döntéseidet a siker/kudarc, vagy a boldogság/fájdalom ellentétei határoznák meg, vedd inkább figyelembe – mint fő szempontot – a megbánás elkerülését.

Olyan döntéseket hozz, amelyekkel hosszabb távon is képes vagy együtt élni.

Mindennek előfeltétele a helyes önismeret. Kezdd el az önismereti munkát, csatlakozz egy irodalomterápiás csoporthoz!

Az irodalomterápiáról további információkat itt találsz: https://xn--irodalomterpia-5gb.hu/biblioterapia-vagy-irodalomterapia-9-fontos-informacio/

Neked milyen módszer vált be, ha döntésről van szó? Írd meg kommentben, örülnénk neki!

Felhasznált irodalom

Milyen a jó döntés? http://Milyen a jó döntés? | Csermely Péter blogja 2.0 (csermelyblog.hu)

A jó döntés 5 alapelve: http://Milyen a jó döntés? | Csermely Péter blogja 2.0 (csermelyblog.hu)

Melyik a jó döntés http://Melyik a jó döntés? – választásaink pszichológiája | Képmás Magazin (kepmas.hu)