Kategóriák
Biblioterápia

Gyógyító írás

Stressz, trauma, önismeret

James W. Pennebaker-John F. Evans könyve, Kulcslyuk Kiadó, 2018.

A történetírás stresszoldó és gyógyító hatása

Gondoltad volna, hogy még a kitalált történetek leírásának is stresszoldó és gyógyító hatása van?!!

gyógyító írás stresszoldó hatása
A gyógyító írás stresszoldó és traumafeldolgozó hatásáról

Amerikai kutatók arra kérték a kísérletben résztvevőket, hogy egy olyan traumáról írjanak, amelyek valójában nem történt meg velük, de képzeljék el, és próbálják magukat minél jobban beleélni egy kitalált tragikus helyzetbe.

Az egyik résztvevő például azt képzelte el, hogy egy nap arra ért haza, hogy leégett a lakása. A kísérlet végén kiderült, hogy ugyanúgy egészségjavulás volt tapasztalható azoknál, akik egy kitalált traumáról írtak, mint a kontrollcsoportnál, akik saját, valódi traumájukkal foglalkoztak.

Ez hogy lehetséges?

Valószínűleg az állhat ennek a jelenségnek a hátterében, hogy az elképzelt stresszhelyzetről vagy traumáról való írás abban segít, hogy értelmet tudjunk adni saját életünk feszültséget keltő, fájdalmas és zavaros érzelmi élményeinek. (Pennebaker, 134-137.)

A gyógyító írás módszere

Sokan nem tudnak vagy nem akarnak az őket ért traumákról beszélni, nekik lehet segítség az érzelemkifejező írás.

Az érzelemkifejező írás egy jó önsegítő módszer, amely csökkenti a stressz által bennünk felhalmozódott feszültséget, sőt segít felszínre hozni és feldolgozni a lelkünk mélyére száműzött traumákat, problémákat, fájdalmas emlékeket.

Maga a gondolat nem új, hiszen Goethe például már a 18. század végén megfogalmazta, hogy az Ifjú Werther szenvedései című regényében kiírt magából minden fájdalmat, és így megmenekült az öngyilkosságtól (ellentétben olvasóival: a regény főszereplőjének öngyilkossága egész divathullámot indított el a fiatalok körében).

Goethe Ifjú Werther szenvedései

Gyakorlati kézikönyv a gyógyító írás módszeréről

 Pennebaker:Gyógyító írás. Ha fáj a történeted című könyve 3 részből áll: míg az első kettő, inkább elméleti megalapozás, a harmadik rész tartalmazza a gyakorlatokat, amelyek alapján kipróbálhatod a gyógyító írás módszerét.

A könyv harmadik részében megismerheted az érzelemkifejező írást, a tranzakciós írást vagy a megerősítő írást. Elkötelezheted magad

  • egy négynapos
  • vagy egy hathetes program mellett.

Az érzelemkifejező írás stresszoldó hatása az emberi szervezetre

Vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeresen gyakorolt érzelemkifejező (expresszív) írás

  • erősíti az immunrendszert,
  • segíti az érzelemszabályozást,
  • enyhíti az alvászavarokat,
  • csökkenti az asztma és az ízületi gyulladás tüneteit
  • csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot

Érzelemkifejező írás és az önismeret

Az írás segítségével érzelmeinket nemcsak kifejezzük, de sokkal tudatosabbá is válunk azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik bennünk. Javul önismeretünk, a hétköznapi életünk során is hamarabb észrevesszük, hogy mi is zajlik bennünk valójában. Ez pedig ki fog hatni kapcsolatainkra is.

Érzelemkifejező írás és irodalomterápia

Az irodalomterápiás csoportban amellett, hogy egy irodalmi szövegről beszélgetünk, különböző kreatív feladatokat is kipróbálunk. Gyakran alkalmazott módszer az érzelemkifejező írás is. Egy szöveg tetszés szerinti befejezése vagy más nézőpontból megírása, egy vers átírása, egy szöveg hiányzó szavainak pótlása mind olyan gyakorlat, amely segítségünkre van az önismereti munkában.

Az irodalomterápiás csoport annyit tesz hozzá az érzelemkifejező íráshoz, hogy az alkalmon nemcsak megírják a csoporttagok a szöveget, hanem fel is olvassák a többieknek, vagy ha nem szeretnék, tudunk azokról az érzésekről és gondolatokról beszélgetni, amelyek az írás során vagy az írás hatására felmerültek a csoporttagokban.

Traumafeldolgozásra, stresszoldásra, sőt kiégés megelőzésére is nagyon hatásos lehet az irodalomterápia. Ez utóbbiról részletesebben itt írtam: https://xn--irodalomterpia-5gb.hu/kieges-teszt-kieges-titkos-es-hatekony-ellenszere-a-biblioterapia-ne-egj-ki-jobb-az-onismeret/

ÉS TE?

Te szoktál naplót írni, vagy bármilyen érzelmileg megterhelő helyzetben, akár egy döntéshelyzetben leírod-e legalább magadnak azt, ami benned kavarog?

Kipróbáltál-e már valamilyen kreatívírás feladatot?

Kérlek, oszd meg velünk tapasztalataidat kommentben! 🙂

Felhasznált irodalom:

James W. Pennebaker-John F. Evans könyve (Kulcslyuk Kiadó, 2018.Miért kéne sokkal gyakrabban írnunk? – 4 terület, amire hatással van a rendszeres írás – Jakobovits Kitti pszichológus

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük