A biblioterápia mint a kiégés hatékony ellenszere. Kerüld el a kiégést, amíg nem késő! Téged utolért a kiégés? Teszteld magad!

Téged is utolért a kiégés? A kiégés tünetei

A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Ha az alábbiak közül több is jellemző rád, kezdj el gyanakodni.

A kiégés jellemzői

• állandó fáradtság
• kedvetlenség
• érzelmi és szellemi kimerültség
• reménytelenség érzése
• önmagaddal és a munkáddal kapcsolatos állandó negatív gondolatok

Kiégés teszt

Ha az alábbi kérdések nagy részére igennel válaszolsz, elindultál a kiégés útján.

• Még szabadidődben, hétvégén is eszedbe jutnak munkahelyi problémáid?
• Nem tudod elválasztani a magánéletedet és a munkahelyi gondjaidat?
• Nem tudsz hétvégén sem kikapcsolni?
• Állandó kimerültség és fáradtság kínoz?
• Kételkedsz abban, hogy amit csinálsz, annak értelme van?
• Úgy érzed, hogy a munkahelyi teljesítményedet nem értékelik és nem ismerik el eléggé?
• Úgy érzed, koncentrációs zavaraid vannak?
• Nem kapsz elég dicséretet, visszajelzést a munkádra?
• Egyre nehezebben tudod kezelni a munkahelyi bírálatokat?

A kiégés következményei

Munkakedved csökkent, teljesítményed visszaesett, munkahelyi elfoglaltságaidat monotonnak és értéktelennek érzed. Emiatt a munkahelyi kapcsolataid felszínessé vagy éppen konfliktusossá váltak, a személyes szükségleteidet egyre inkább háttérbe szorítod. Sőt lehet, hogy már alvásprobléma, táplálkozási zavar, különböző függőségek is megjelennek az életedben.

Ilyenkor ideje, hogy tégy ellene valamit! Próbáld megszüntetni a kiégésed okait!

Mi az, amin változtathatsz, hogy ne égj ki teljesen?

A kiégés okai között vannak külső okok, rajtunk kívül álló, a rendszerből adódó problémák. Erre kisebb a ráhatásunk:

• túl hosszú munkaidő
• extra igénybevétel
• gyakori krízishelyzetek
• nem megfelelő bérezés
• kevés pozitív visszajelzés
• adminisztratív terhek

Ezek a problémák a legtöbb ember számára nyilvánvalók, de változásokat ezen a területen csak kevéssé tudnak elindítani.

Vannak ugyanakkor belső okok, a személyiségünkből fakadó okok is, amelyekre nagyobb a ráhatásunk. Furcsa módon hosszú távon kiégéshez vezethet:

• ha hatalmas lelkesedéssel veted bele magad a munkába,
• ha „világmegváltó” terveid vannak,
• ha nagyon magasra teszed magaddal, teljesítményeddel szemben a mércét,

miközben a környezeted reakciója:

• nem kapsz állandó megerősítést, pozitív visszajelzéseket,
• nem sikerül „megmentened” a világot,
• a környezeted értetlen a törekvéseiddel szemben,
• a főnököd nem értékeli erőfeszítéseidet…

Következmények. Kik égnek ki legkönnyebben?

Éppen a legelkötelezettebb, legjobb szándékú emberek, például tanárok, szociális munkások, szerzetesek, pszichológusok, orvosok a legveszélyeztetettebbek a kiégés tekintetében.

Sőt, nemcsak a munkahelyen, hanem akár szülőként, nagyszülőként is ki lehet égni az említett beállítottságú embereknek.

Miért égnek ki gyorsabban az elkötelezett, önfeláldozó emberek?

Idealizált elképzeléseid könnyen konfliktusba kerülhetnek a valósággal, ami elkedvetlenít, lelkesedésed és elkötelezettséged csökken, és hamarosan elindulsz a kiégés útján.

Lehet, hogy megpróbálsz még többet dolgozni, még komolyabb erőfeszítéseket teszel, hogy elérd idealizált céljaid, de ezeket csak annak árán tudod megtenni, hogy személyes szükségleteidet háttérbe szorítod, magánéletedre, személyes kapcsolataidra egyre kevesebb idő és figyelem marad, ami egyenes út a kiégéshez.

A kiégés megelőzése

A káros következmények kezelésében különösen fontos szerepet játszik a megelőzés, azaz a kezdeti tünetek felismerése és kezelése. Olyan foglalkozásokon való részvétel, melyek során feltárhatók a személyes motívumok és a veszélyeztető tényezők.

• a kommunikációs készség fejlesztése,
• a különböző önismereti csoportok, a
• relaxációs technikák megtanulása

hozzájárulhatnak a kiégés megelőzéséhez, ugyanis megkönnyítik a feszültséggel való megküzdést és az emberi kapcsolatok kezelését akár a munkahelyen, akár a magánéletben, csökkentve ezzel a kiégéshez vezető stresszt.

A biblioterápia hozzájárulása a kiégés megelőzéséhez

A biblioterápiában vagy irodalomterápiában egy irodalomi szöveget használunk fel a résztvevők

• önismeretének,
• egész személyiségének fejlesztésére,
• alkalmazkodó képességük javítására.

Az irodalmi szövegek terápiás hatást gyakorolnak a személy test-lelki egészségére. Az önbizalom megerősítése, a helyes önismeret, az önmagammal való törődés képessége valóságos csodaszerként működhet a kiégés ellen.

A kiégés milyen tünetei ellen hatásos a biblioterápia?

• a kapcsolatok leépítése, a passzívitás,

hiszen el kell jönni és részt kell venni a biblioterápiás csoport munkájában.

• Csökkentheti a tehetetlenség, reménytelenség érzetét is,

hiszen a csoporttag hallja, hogy mások is hasonló problémákkal küzdenek, illetve hogy ők milyen megoldást találtak erre.

• Sőt, Bagdy Emőke szerint már annak a kiégésmegelőző hatása van, ha jól működő, „egészséges” személyekkel barátkozunk.

A kiégést az érzelmi kapacitások kimerüléseként is meghatározható. Például amikor úgy érzed, hogy nem tudsz érzelmeket fektetni személyes kapcsolatokba, gyakran az együttérzés hiányára, érzelmi élete eltompulására panaszkodsz.

A biblioterápiás csoportban a közös olvasás, egymás értő figyelemmel való meghallgatása erre a problémára is gyógyírt jelenthet.

A kiégés megelőzése egy olyan tanulási folyamat, amelyben kiemelt szerepe van

• az önismeretnek,
• a stresszkezelési készségek fejlesztésének,
• a problémaérzékenység és problémamegoldókészség erősítésének.

A biblioterápiának azért lehet szerepe a kiégés prevenciójában, mert

• hozzájárul az önismeret elmélyítéséhez,
• pozitív egyéni és csoportélményeket ad a résztvevőknek,
• erősíti önbizalmukat,
• javítja hangulatukat.

A biblioterápiás csoport tagjai már azzal segítik egymást, hogy a másik véleményét és tapasztalatát értő figyelemmel meghallgatják, tapasztalataikat megosztják. A biblioterápia mint kiegészítő terápia természetesen használható a klinikumban is, ilyenkor azonban a biblioterapeuta egy másik szakemberrel, pl. pszichiáterrel együtt dolgozik.

A kiégés 12 lépcsője

Amikor arról beszélünk, hogy a biblioterápia jó eszköz lehet a kiégés ellen, természetes nem mindegy, hogy a csoport tagjai mennyire veszélyeztetettek a kiégéstől, illetve a kiégés 12 lépcsős folyamatában éppen hol tartanak és milyen intenzitással jelentkeznek a tünetek.

 A 12 lépcsős folyamat állomásai a következők:

• 1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig
• 2. Fokozott erőfeszítés
• 3. A személyes igények elhanyagolása
• 4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása
• 5. Az értékrend megváltozása, magányossá válás
• 6. A fellépő problémák tagadása
• 7. Visszahúzódás
• 8. Magatartás- és viselkedésváltozás
• 9. Deperszonalizáció, identitásvesztés
• 10. Belső üresség
• 11. Depresszió, szuicid veszély
• 12. Teljes kiégettség, pszichoszomatikus veszélyeztetettség

(A 12 lépcsőt Hézser Gábor állította össze)

 Az biblioterápia természetesen csak az első néhány lépcsőfokon tartók számára jelenthet akár önmagában is megoldást vagy enyhületet. A 9. lépcsőfoktól kezdve a személy állapota már a klinikum hatáskörébe tartozik. Hiszen például a deperszonalizáció, identitásvesztés esetén a személy kapcsolata megszűnik saját belső világával, a belső üresség érzete pánikrohamokkal párosulhat, de felléphetnek öngyilkossági gondolatok is.

Az olvasás terápiás hatásának háttere

 Minden olvasni szerető ember ismeri az olvasás jótékony hatását, ha talán tudatosan nem is fogalmazta meg magának, hogy miért nyúl bizonyos lelkiállapotok esetén szívesen egy kedvenc könyvéhez.

Hogyan hat az irodalom az olvasó emberre? A téma vizsgálata során G. Tóth Anita az identifikáció és a mentalizáció fogalmát tekintette ebben a témában kulcsfontosságúnak.

 Az identifikáció egyfajta azonosulást jelent az olvasó ember számára. Egy másik (jelen esetben akár kitalált) szereplő véleményét, nézeteit, viselkedésmódját ismeri meg olvasás közben, azon elgondolkodik, majd azzal azonosul, sajátjává alakítja. A mentalizáció lényege pedig abban áll, hogy miközben megértjük a szereplők érzelmeit, ennek segítségével saját érzelmeinket is elkezdjük jobban megérteni, elindulunk érzelmeink elfogadásának és feldolgozásának útján. Vagyis egyfajta élményszerű, belátó megértéshez jutunk az olvasás által. https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/g._toth_anita_a_szimbolumok_befogadasa_az_irodalmi_szovegek_hatasa.pdf

Tégy magadért! Olvass minél többet, vagy keress fel egy biblioterápiás csoportot, hogy a közös olvasás és beszélgetés által megelőzd a kiégést, és boldogabb életet élhess!

„Az önmagunkkal törődés aktusán keresztül tudunk olyan élményekhez, belátásokhoz és megértésekhez jutni, amelyekkel lényegében a kiégés megelőzésén, a berozsdásodás csökkentésén vagy megszűntetésén túl, a saját személyes lelki fejlődésünket is tudjuk támogatni.” http://08_Mandi_Csurke_Embertars (jezsuitakiado.hu)

Felhasznált irodalom

Dr. Bagdy Emőke: A segítőkapcsolat pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp., 1999.

Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet a lelki gondozói gyakorlatban. Kálvin K., Bp. 2001. 81.

Komlósi Piroska: A továbbképzés szerepe a kiégésben

Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Bp.,2002.

G. Tóth Anita: Az irodalmi szövegek hatása ‒ szimbólumok befogadása  

Dr. Mándi Nikoletta ‒ Dr. Csürke József: A gyógyító seb ‒ A lelki egészég megőrzésének és fejlesztésének kérdései a segítők körében = Erő a gyengeségben ‒ a sebzett gyógyító. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség konferenciája, Budapest, 2015. március 27-28.

Papp-Zipernovszky Orsolya: A személyiségkoherencia és az esztétikai válasz összefüggései. A művészetbefogadás pszichoanalitikus és narratív pszichológiai vizsgálata. PhD értekezés, 2012. (kézirat)